Gyergyóújfalu Aktuális

Főmenű

Gyergyóújfalu község címertervei

Gyergyóújfalu Község tanácsa 2013. január 29-i ülésén úgy döntött, a lakosság véleményezésére bocsátja a közigazgatási egység legreprezentatívabb három címertervét. A vázlatokat Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport alapító tagja, a Román Akadémia címertani bizottságának tagja, hites címergrafikus készítette. Romániában a közigazgatási címereknek kötelezően ún. háromszögű pajzsba kell szerkeszteni, a pajzsot ezüst falkoronával fedni. A falkorona bástyáinak száma a közigazgatási egység rangját jelzi, esetünkben az egy bástya a községi jellegre utal. A címertanban négy színt – vörös, kék, zöld és fekete –, valamint két fémet – arany és ezüst – alkalmazhatunk úgy, hogy színre színt vagy fémre fémet nem helyezünk. A címerben stilizált képeknek kell megjelenniük, és igyekezni kell arra, minél egyszerűbb legyen a címer. Alább közöljük a három címervázlatot, szerzőjük leírásával.

Az ismertetett címertervekből lesz kiválasztva Gyergyóújfalu község hivatalos címere. Felkérjük Önöket, hogy nyilvánítsák ki véleményüket, válasszák ki azt a címert, amely leginkább elnyerte tetszésüket, és javaslatukat tegyék le írásban, március 5-ig, a következő gyűjtőpontokban:

Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatalának titkárságán (munkanapokon)

Kilyénfalván a Közösségi Házban (keddenként)

Tekerőpatakon a Turisztikai Információs Irodában (hétfőn, szerdán és csütörtökön)

Köszönjük együttműködésüket!

A. változat

A címer leírása

Háromszögű pajzs kék mezejét hullámos ezüst pólya vágja. A felső mezőben öt ezüstmázú fenyő, az alsóban függőpecséttel ellátott arany pergamen.

A címerképek jelentése

A hullámos ezüstpólya (szakkifejezés) a községet átszelő Maros folyót és a község patakjait jelképezi. A fenyő a községnek 1905-ben megállapított címeres pecsétjéből származik, a fák száma a községet alkotó falvak számát mutatja. A pergamen az ősi, 1581-ből származó falutörvényre utal, amely első volt a Székelyföldön.

B. változat

A címer leírása

Háromszögű pajzs kék mezejét hullámos ezüst pólya vágja. A felső mezőben függőpecséttel ellátott arany pergamen, az alsóban öt gerendából összeállított aranymázú tutaj.

A címerképek jelentése

A hullámos ezüstpólya a községet átszelő Maros folyót és a község patakjait jelképezi. A pergamen az ősi, 1581-ből származó falutörvényre utal, amely első volt a Székelyföldön. A tutaj a lakosság ősi foglalkozására, a fakitermelésre és a fakereskedelemre utal, s azt jelképezi, hogy a Maroson Gyergyóújfalu volt a tutajozás első állomáshelye. A tutaj gerendáinak száma a községet alkotó települések számára utal.

C. változat

A címer leírása

Háromszögű pajzs kék mezejét hullámos ezüst pólya vágja. A felső mezőben öt ezüstmázú fenyő, az alsóban öt gerendából összeállított aranymázú tutaj.

A címerképek jelentése

A hullámos ezüstpólya a községet átszelő Maros folyót és a község patakjait jelképezi. A fenyő a községnek 1905-ben megállapított címeres pecsétjéből származik, a fák száma a községet alkotó falvak számát mutatja. A tutaj a lakosság ősi foglalkozására, a fakitermelésre és a fakereskedelemre utal, s azt jelképezi, hogy a Maroson Gyergyóújfalu volt a tutajozás első állomáshelye. A tutaj gerendáinak száma a községet alkotó települések számára utal.